Ahány adónem, annyiféle vámtarifa?

Úgy vélem, azoknak a szakembereknek, akik az utóbbi hónapokban sűrűn változó adójogszabályokkal dolgoznak, nem meglepő az egyébként nem túl logikusnak tűnő címbéli költői kérdés. Mielőtt válaszolnék önmagamnak, és természetesen a Tisztelt Olvasónak, először is megpróbálom tisztázni, hogy eredendően mit is kell a "vámtarifa" fogalma alatt értenünk, amikor erről beszélünk. A későbbiekben látni fogják, a kérdés nem is olyan könnyen válaszolható meg, ha egy konkrét ügyben teszik fel, mint ahogy az első látásra tűnik. És most következik néhány jogszabály, ami tudom, hogy nem túl szórakoztató olvasmány, de enélkül nem lehet tisztába tenni ezt az "Augiász istállóját".

Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk óta az Európai Közösségek Tanácsának a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK rendelete a mindennapi életben a jogalkalmazók által "vámtarifa"-ként emlegetett jogforrás. Az Európai Unió Bizottsága minden év október 31-ig módosítja az előbb említett rendelet I. mellékletét, amely a "Kombinált Nómenklatúra" címet viseli, és amely lényegében a következő év első napjától kezdődő hatállyal az Európai Unió közös vámtarifája. Emiatt a vámszakmában dolgozók egyaránt használják a "vámtarifa" és a "Kombinált Nómenklatúra" kifejezést. A 2012-ben hatályos Kombinált Nómenklatúrát az Európai Bizottság 1006/2011/EU rendelete hirdette ki. Ezt a vámtarifát alkalmazzák – egyebek mellett – a harmadik országokkal lebonyolított áruforgalomhoz kapcsolódó vámeljárások során, valamint az Intrastat adatszolgáltatás keretében.

Egy "kissé" más, "összetettebb" a helyzet az adójogszabályok által közvetett módon alkalmazott vámtarifa-jogszabályok (vámtarifák) tekintetében. Mivel a vámtarifa a legalkalmasabb áruleíró kódrendszer az áruk rendszerezésére, illetve az egyes áruk beazonosítására, az adójogszabályok alkotói előszeretettel alkalmazzák a vámtarifát a tárgyi hatályuk alá sorolt, illetve egyes speciális rendelkezések (pl. adómentesség) hatálya alá tartozó termékek meghatározására és az áruk beazonosításának eszközéül. Lássuk a legfontosabb adójogszabályokat, amelyek a vámtarifa alkalmazásával teljesítik az előbb említett célkitűzéseiket.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.)

Az Art. 176. § (13) bekezdésében foglaltak szerint az adótörvények alkalmazásában, illetve az általános forgalmi adó esetében a hivatkozással (azaz: vámtarifaszámmal) meghatározott termékek vonatkozásában a 2002. július 31-én hatályos Kereskedelmi Vámtarifa besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. E szabály alól kivételt képeznek a jövedéki adóról és a jövedéki termékek és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó termékek.

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (Jöt.)

A Jöt. 7. §-ának 9. a) pontja szerint az ásványolajtermékek tekintetében az Európai Bizottság 2031/2001/EGK rendeletével kihirdetett – 2002. január 1-jén hatályos – Kombinált Nómenklatúrát, illetve vámtarifaszámait kell alkalmazni. A 9. b) pontja szerint a nem ásványolaj jövedéki termékek esetén az Európai Bizottság 2587/91/EGK rendeletével kihirdetett – 1992. október 19-én hatályos – Kombinált Nómenklatúra vámtarifaszámai az irányadóak a besorolásnál. Tekintettel arra, hogy az előbb említett két jogforrás Magyarországnak az Európai Közösséghez történt csatlakozása előtt került kihirdetésre, és emiatt azok a közösségi joganyagban magyar nyelven nem találhatók meg, a Pénzügyminisztérium a 13/2004. (III. 25.) PM rendelet 1. és 2. számú mellékletében tette közzé magyar nyelven a két Kombinált Nómenklatúra azon vámtarifaszámait és árumegnevezéseit, amelyek a csatlakozásunk óta a jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékeket meghatározzák.

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (Ktd.)

A törvény hatályát meghatározó 1. pont 1. § (4) bekezdése az akkumulátor, az egyéb kőolajtermék, az elektromos és elektronikai berendezés, továbbá a gumiabroncs, valamint a reklámhordozó papír, mint termékdíjköteles termékek körét a 2010. január 1-jén hatályos Kombinált Nómenklatúra alkalmazásával határozza meg. Az előbb említett Kombinált Nómenklatúrát a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet módosításáról szóló 948/2009/EK rendelet bizottsági rendelet hirdette ki az Európai Közösség Hivatalos Lapjában. A törvény 2. pontjában, az "Értelmező rendelkezések" körében, a 2. § 19-es sorszáma alatt taglalt kereskedelmi csomagolás definiálásánál a törvény az 1031/2008/EK bizottsági rendelettel kihirdetetett – 2009. január 1-jén hatályos – Kombinált Nómenklatúra alkalmazását rendeli el.

A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (Neta.)

A Neta. értelmező rendelkezéseit szabályozó 1. pont 1. § 7-es sorszáma alatti rendelkezések értelmében a törvény potenciális hatálya alá tartozó termékek körét az Európai Bizottság 861/2010/EU rendeletével kihirdetett Kombinált Nómenklatúra 2011. június 14-én hatályos szövege szerinti vámtarifaszámok és árumegnevezések alapján kell meghatározni.

A fent leírtak alapján látható, milyen nehéz helyzetben vannak azok a könyvelők, pénzügyi és számviteli szakemberek, akik az előbbiekben felsorolt adónemek szabályait alkalmazva végzik mindennapi munkájukat. Úgy véljük, az általunk elektronikus könyvek formájában szerkesztett kiadványok komoly támogatást nyújtanak e szakemberek számára ahhoz, hogy az egyes adónemek hatálya alá tartozó termékek körének meghatározását a vámtarifaszámok alkalmazásával elvégző jogszabályokat az eddigieknél sokkal hatékonyabban tudják alkalmazni a mindennapi munkájukban.